Reading time: 3 minutes
Az Európai Bizottság minden évben elkészíti a jogállamiságról szóló éves jelentést és annak országfejezeteit, amelyekben bemutatja a tagállamok pozitív és negatív fejleményeit. A jelentés a jogállamiság négy konkrét területére összpontosít: az igazságszolgáltatási rendszerre, a korrupcióellenes keretrendszerre, a médiapluralizmusra és az intézményi fékek és ellensúlyok rendszerére.
A Bizottság úgy véli, hogy a jogállamiság "minden modern alkotmányos demokrácia gerince", ezért a jogállamisági jelentés igen jelentős szerepet kapott. A jelentés célja, hogy rámutasson az egyes tagállamokban észlelt, a jogállamiság négy, fent említett területét fenyegető veszélyekre, és alapul szolgáljon a Bizottság értékelésében az EUSZ 7. cikkével kapcsolatban.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy "Nemzeti szinten a jogállamiságból származó elvek és normák pontos tartalma elérhet egymástól, az egyes tagállamok alkotmányos rendszerétől függően", ugyanakkor az egyes tagállamokra vonatkozó információk gyűjtése és azok feldolgozási módja nem veszi figyelembe a tagállamok alkotmányos rendszerét és politikai kultúráját. Ezen túlmenően a konzultációba bevont szervezetek kiválasztási módja és a jelentés elkészítése nélkülözi a szükséges objektivitást. Ez azzal a kockázattal jár, hogy ez a fontos uniós eszköz a tagállamokkal szembeni politikai eszközzé válik.
A jelentés a tagállamok hatóságaival és a tagállami "érdekelt felekkel", valamint nemzetközi szakmai szervezetekkel való konzultációk során készül el. Ilyen szakmai szervezetek például az Európai Unió Bírósági Hálózata, az Európai partnerek a korrupció ellen/A korrupció elleni európai kapcsolattartó hálózat vagy az Európai Újságírók Szövetsége. Továbbá a Bizottság olyan nemzetközi nem kormányzati szervezetekkel is konzultál, mint a Nyílt Társadalom, az Európai Politikai Intézet vagy az ILGA-Europe. A jelentés a hasonló szervezetekkel folytatott együttműködés és párbeszéd alapján készült. Ez a tanulmány a 2021-es jogállamisági jelentés módszertanát vizsgálja és elemzi a Magyarország esetében "relevánsnak" tekintett nemzeti érdekelt feleket. Elemzésünk az érdekelt felek politikai irányultságára és az ebből fakadó lehetséges elfogultságaira összpontosít.
Borítókép forrása: Pixabay