Reading time: 2 minutes

Az európai piacra csővezetéken keresztül vagy cseppfolyósított formában érkező orosz gáz importjára nem vonatkoznak ugyanolyan szankciók, mint az olajra, de a tagállamoktól a csökkentést kérik, és politi-kai nyomásnak vannak kitéve, ha nem tart-ják be az EU által meghatározott határvo-nalat. Magyarország esete emblematikus ebből a szempontból.

Budapest folyamatosan az EU célkeresztjében van, de más, főként közép- és kelet-európai államokat is bírálnak. Az európai energiapolitikát tehát az a kinyilvánított cél jellemzi, hogy csökkentsék az Oroszországtól való függőséget, amelyet az EU autonóm cselekvési képességét fenyegető veszélynek tekintenek, valamint az a szándék, hogy pénzügyi csapást mérjenek Oroszországra azáltal, hogy megfosztják a szénhidrogénexportból származó bevételektől. Ugyanakkor azonban számos tagállam növeli az Oroszországból származó cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát, anélkül, hogy Brüsszelből ugyanolyan negatív reakciót váltana ki, mint azok az országok, amelyek csővezetéken keresztül importálják az orosz földgázt. Az orosz-ukrán háborúval összefüggésben az orosz cseppfolyósított földgáz importjának növekedése még több kérdést vet fel az EU energiapolitikájának koherenciájával kapcsolatban, mivel ez a folyamat az európai gázkereslet csökkenése és az cseppfolyósított földgáz iránti kereslet visszaesése idején zajlik.